Tervezhető-e fiók fölé indukciós főzőlap?Anchor
Milyen legyen a főzőlap: gáz, kerámia vagy indukciós?
A mai trendek egyértelműen az indukció főzőlap irányába mentek el. Ha sorbaveszi az előnyöket és hátrányokat, pontosan látni fogja, hogy miért.
Gázfőzőlap:
Népszerúsége akkor kezdett nagymértékben csökkenni, amikor az indukciós főzőlapok árai elérték a teljesen megfizethető árszintet. Ma a gázlap választása mellett két érv szokott szólni. Első, hogy a belépő gázlapok ára olcsóbb, mint a kerámialapé. Ha egy kicsit extrább a gázlap, akkor ez már nem feltétlenül igaz. Másik érvként a megszokást szokták felhozni a vásárlóink. Van, aki évek vagy évtizedek alatt megszokta a gázlapot, nem szeretne egy más működésű főzőlapot használni, újra megszokni.
Nagy hátránya a gázlapnak a gázcsövek. Szabályosan és esztétikusan lehetetlen elhelyezni a gázcsöveket és a biztonsági csapot. Lehetnek kisebb "csúsztatások" a kialakításban, van, amikor el lehet rejteni a csapot és a csöveket, de ehhez szerencse is kell a konyha, ház és a konyhabútor vonatkozásában. 100%-ban viszont ez sem szabályos megoldás. Ellene szól még a gázfőzőlapnak, hogy használja a konyha, illetve a lakótér oxigénjét, valamint a falak is jobban oxidálódnak, sárgulnak.
Kerámialap:
Előnye az indukciós főzőlappal szemben, hogy valamivel olcsóbb. Tapasztalatunk szerint ha valaki egy kicsit extrább (szélesebb vagy több szolgáltatásút) szeretne, az mindig az indukciós változatot választja. Előnynek mondható még, hogy működik minden edénnyel. Ennek akkor van igazán nagy jelentősége, ha valakinek van egy drága edénykészlete és az nem alkalmas az indukciós lapra.
Indukciós főzőlap:
Nagy előnye a gyorsaságának köszönhetően az energiatakarékossága. Kb. kétszer olyan gyors mint a másik kettő, ezért az energiaköltsége is körülbelül fele akkora. Természetesen vannak ételek, amiket lassan kell főzni. Ott csak a felforralásig érvényesíthető ez a tulajdonsága. Biztonságos, mert nincs benne fűtőszál, ezért az üvegkerámia felület csak az edénytől melegszik vissza, de ez sem nagyon lesz 100oC- nál melegebb. Emiatt nem ég rá oly mértékben semmi, mint a gázlapra vagy a kerámialapra. Valamint, ha egy gyerek hozzáér, nem égeti a kezét hólyagosra. Ha kifut cukrot vagy keményítőt tartalmazó étel, nem fogja maradandóan elszínezni az üvegkerámia felületet.
Hátrányának szokták mondani, hogy nem használható rajta minden edény, csak amelynek mágnesezhető az alja. Tapasztalatunk szerint ez emberek egy normál edénygarnitúrát szívesebben lecserélnek, mintsem, hogy lemondjanak az indukciós főzőlap előnyeiről. Arról nem is beszélve, hogy minden háztartásban eleve vannak olyan edények, amelyek használhatóak az indukcióhoz.
Milyen a totál indukciós főzőlap ?
A totál indukciós főzőlapnak nincsenek kijelölt főzőzónái. Ahova tesszük az edényt, ott fog működni. Van négy szekciója ugyan a külön szabályozhatósága miatt, de ha az edény átnyúlik a másik zónába, ott is fog melegedni. Egy tepsi is rátehető és egyben fog melegedni.
Van-e különbség teljesítményben a kihúzható teleszkópos páraelszívó és a kürtős elszívó között, illetve használati szempontból melyik a praktikusabb?
A fali és szigetelszívók teljesítménye nagyobbak, mint egy kihúzhatóé. A kihúzhatóak között is található azért nagy teljesítményű, de itt van egy határ, ami fölé nem lépnek a gyártók feltételezvén azt, hogy ezek úgyis kisebb konyhákba lesznek beépítve.
A kihúzható teleszkópos elszívók általában kisebb konyhákban praktikusak, mivel a fölötte levő szekrény még alkalmas tárolásra. A fali páraelszívók a saját méretükkel elveszik a helyet a konyhabútorból, viszont megjelenésben dekoratívabbak. Egy másik elnevezésük szerint ezeket dekor páraelszívóknak hívják.
Melyik a praktikusabb? Erre nem lehet egyértelmű választ adni. Ebben nagyfokú szubjektivitás van, illetve függ a konyhabútor stílusától és az elrendezésétől. Általánosságban mondható, a kihúzhatókat a kisebb, a fali dekor páraelszívókat a nagyobb konyhákba érdemes választani.
A szigetelszívónak van-e különleges felszerelési igénye ?
A felszerelése abban különleges, hogy a 40-50kg.-os gépet a mennyezetnek meg kell tudnia tartani, tehát nagyon stabilnak kell lennie. Természetesen egy gipszkarton nem alkalmas a szigetelszívó megtartására. Ennek a felszerelése is igényel szakmai rutint, mivel a mennyezeten nehezebb dolgozni, mint a falon, illetve nagyobb a szerelő felelőssége is.
Az előkészületekben is előre kell gondolkodni. A mennyezet fajtájától függően utólag sokszor már nagyon nehéz kialakítani az elektromos kiállást vagy a levegő elvezetést.
A döntött elszívók miért jobbak az egyenesnél?
A döntött elszívók miért jobbak az egyenesnél ?
A döntött elszívókat alacsonyabbra lehet tenni, ezért hatékonyabb az elszívásuk is. Másik nagy előnyük, hogy a háziasszony (vagy aki éppen főz) nem veri bele a fejét a páraelszívóba. Tulajdonképpen ennyi az előnyük, de azt gondolom, ezek viszont nagyon nyomós érvek mellettük.
Beépíthető vagy szabadonálló legyen a hűtőszekrény ?
Ez függ a konyhabútor stílusától is és az egyedi igényektől is. Ha olyan hűtőszekrényt szeretne, amiben van víz és jégadagoló, ami széles ajtós, ami látványos acélajtós, vagy aminek egyedi különleges formája van, akkor egy-két kivételtől eltekintve biztosan a szabadonálló hűtőszekrények között fogja megtalálni. Ha azt szeretné, hogy a hűtőszekrénye észrevehetetlenül belesimuljon a konyhabútorába (ez egy klasszikus konyhánál elengedhetetlen), akkor a beépíthetőt kell választania. Méret vagy kapacitás szempontjából nincs nagy különbség. A beépíthető hűtőkből is lehet side by side kialakítást felépíteni. A méreteket és a helyigényeket természetesen figyelembe kell venni.
Ha tönkre megy a beépíthető hűtő, ki lehet-e majd cserélni ugyanolyan méretre ?
Természetesen ezek a hűtők szabvány méretűek, éppen a kompatibilitás miatt. Egy kicsit problémásabb a ki és beszerelése, de ahogy mondani szokták a szépségért szenvedni kell. Azért nem olyan vészes a helyzet, ha valakinek van érzéke a csavarhúzóhoz, akkor saját maga is el tudja végezni, ha nincs, akkor kell egy szakembert hívni a feladathoz.
Érdemes-e megvásárolni a drágább beépíthető mikrót, jobb-e azért, amiért drágább ?
Úgy tűnik, a készülékgyártók, ami anyagot kispórolnak egy önálló mikróból (legyen az akár drágább modell is), azt a beépíthető mikrókban benne hagyják. Ez valószínűleg azért van, mert a beépíthető mikrót szinte kizárólag a design miatt választja mindenki. A sütővel együtt beépítve szebb látvány, mint a kihelyezett önálló mikró. Ha viszont drágább, és többet adnak érte a vásárlók, akkor legyen jobb minőségű anyagokból is.
Milyen széles legyen a mosogatógép ?
Ez a kérdés egyre ritkábban kerül feltételre, de azért érdemes ezzel is foglalkozni egy kicsit. Ahol van lehetőség, mindenképpen a 60cm. széleset kell beépíteni. A fajlagos energia és vízfogyasztása kevesebb, mint a 45cm.-es testvérének. A 45cm.-esnek az üzemeltetési költsége nem annyival kisebb, mint amennyivel kevesebb edényt lehet vele elmosogatni. Még ha valakinek a hétköznapokon elegendő is a 45-ös, hétvégén vagy vendégeknél bizony jól jön a nagyobb méret. Ami az árát illeti, még olcsóbb is a 60-as, mert ebből lényegesen többet kell gyártani a készülékgyártóknak.
Ha helyszűke miatt kénytelen valaki a kisebbet választani, az természetesen más helyzet, ott muszáj beérni azzal.
Van-e különbség használat szempontjából a kezelőpaneles és a teljesen integrált mosogatógép között ?
A kezelőpaneles beépíthető mosogatógép információt ad üzem közben a programfutás helyzetéről, míg az olcsóbb teljesen integrált nem. A kicsit jobbak viszont egy LED jelzést küldenek a padlóra, amíg fut a program. A drágább, teljesen integrált beépíthető mosogatógépek már a padlóra vetítik a hátralevő programidőt. Ennek a színe még változtatható is a burkolat színének megfelelően, hogy minél jobban legyen látható a padlón. Üzem közben mindkettő kinyitható, ha valamire szüksége van belőle, vagy valamit be szeretne még rakni(Ezt persze csak indítás után kb.10 percig érdemes, különben nem biztos, hogy tökéletesen lesz elmosogatva).
Melyiket érdemes választani? Ezt szintén a konyhabútor stílusa illetve az egyéni szimpátia dönti el.
A gőzpároló kiváltja-e a mikrót ?
Mivel a mikrohullámú sütőt a legtöbben melegítésre használják, ezért most csak ezt a funkciót hasonlítjuk össze. A gőzpároló összes többi funkciója egy külön fejezetet érdemel.
A mikró gyorsabban főz, illetve melegít fel, mint egy gőzpároló. Ennél több előnyt nem is lehet elmondani róla, persze az óriási árkülönbséget leszámítva.
A gőzpároló felmelegítés során kondicionálja az ételt, az elveszített nedvességtartalmat visszapótolja. Ezáltal az étel élvezeti értéke ugyanolyan, mint amikor elkészült vagy még jobb is lehet, ételtől függően. A mikrohullámú sütő viszont tovább szárítja az ételt, ezzel rontja az élvezeti értékét. Ami az időtényezőt illeti, a gőzpárolónak először fel kell melegíteni a párolóteret 100oC-ra, miközben már melegszik az étel is. Az első tányér étel felmelegítése 5-6 perc. A második már kevesebb, mert már meleg a gőzpároló belseje. Ha azt is figyelembe veszi, hogy a gőzpárolóba egyszerre több tányér is berekható, míg a mikróba nem, akkor tűnik lassabbnak a gőzpároló. Egy pohár tej vagy kávé felmelegítése valóban nem gazdaságosabb, mint a mikróban, de még ezt a hátrányt is sokan bevállalják. Mégpedig azok, akik meg vannak győződve a mikrohullámmal kezelt ételek negatív élettani hatásáról.
